A United Kingdom Serials Group (röviden UKSG) elnevezésű szervezetet 1977-ben hozta létre John Merriman – eredetileg azzal a szándékkal, hogy olyan szakmai fórumot teremtsen, ahol a tudományos tartalomszolgáltatás képviselői: kiadók és aggregátorcégek, ügynökök és egyéb szolgáltatók találkozhatnak az egyetemi és akadémiai kutatói, oktatói és hallgatói közösség képviselőivel. Olyan fórumot, ahol e szervezetek megismerhetik egymás elképzeléseit és igényeit annak érdekében, hogy az új elvárásokkal szembesülő könyvtárak minél gyorsabban, egyszerűbben és hatékonyabban szolgáltathassák a tudományos kutatás eredményeit olvasóközönségük számára.
Az alapítás óta eltelt 40 év során közel 30 ország szakmai szervezetei csatlakoztak a programhoz – a UKSG jelenleg 450 tagot számlál. Az évente megrendezésre kerülő közgyűlésen túl a szervezet aktív szerepet vállal képzési programok, webináriumok és tréningek szervezésében, lebonyolításában, tematikus továbbképzések megtartásában. Részt vesz konzorciumi együttműködésben megvalósuló fejlesztési projektekben, illetve kiad két periodikát: az évente háromszor megjelenő Insights című folyóiratot és a kéthetente olvasható UKSGeNews hírlevelet. Az EISZ Nemzeti Program idén, 2017-ben csatlakozott, így április 10. és 12. között alkalmunk nyílt részt venni a 40. éves közgyűlésen.
A jubileumi közgyűlést megnyitó plenáris ülésen a szervezet vezetői három pontba sűrítve foglalták össze a UKSG legfontosabb feladatait:
- hatékony információs hálózat kialakítása
- az információszerzés minél jobb gyakorlatának elősegítése a kutatók, tudósok számára
- egy olyan könyvtári környezet kialakítása, amely a tudományos információ használói és szolgáltatói közötti kölcsönös megértésen alapul
A magyar nemzeti konzorcium képviselőiként, a kétnapos rendezvényen lehetőségünk volt meghallgatni a legaktuálisabb szakmai kérdéseket felvető, gyakran provokatív és vitára sarkalló előadásokat a plenáris üléseken - az előadások felvétele az alábbi oldalon érhető el. Aktívan részt vehettünk a szekcióüléseken, ahol egy-egy téma kapcsán részletesebb, interaktív beszélgetésekre is sor került, amelyek közül néhányat az alábbiakban foglalunk össze. Ezen kívül pedig a helyszínen megjelenő szolgáltató cégek közül 10-nek képviselőjével tárgyalhattunk konkrétan a magyar konzorcium aktuális problémáit illetően (JSTOR, ARM, Clarivate, ACM, Science Magazine, ACS, DeGruyter, Brill, Cambridge UP, BioOne).
UKSG részvételünknek további nagy nyeresége, hogy találkozhattunk a brit, az osztrák, az ír és a finn nemzeti konzorciumok képviselőivel, akikkel hasznos beszélgetéseket folytattunk – bemutatva saját gyakorlatunkat és megismerve az ő munkafolyamataikat. Legrészletesebben az osztrákokkal tudtuk megbeszélni nemzeti konzorciumuk működtetésének gyakorlati kérdéseit – ők pedig nagyon érdeklődtek a magyar modell iránt – ezért meghívtuk őket Budapestre, hogy egy kétnapos workshop keretében részleteiben is megismerhessük egymás szakmai programját.
Az alábbiakban rövid összefoglalót olvashatnak a legérdekesebb témákról. Az előadások során számos olyan angol szakkifejezés hangzott el, amelyekre a magyar nyelvben még nincsen bevett definíció, illetve amelyeket a hazai könyvtárszakmában mi is egyelőre többféleképpen nevezünk. Ezért meghagytuk az eredeti angol elnevezést, magyarázattal ellátva. A szekcióelőadások prezentációi az alábbi oldalon érhetők el.
Managing without a subscription agent: the experience of doing it yourself
Elin Palm, Lisa Lovén – Stockholm University Library
A Stockholmi Egyetemi Könyvtár képviselői bemutatták az elmúlt két évük beszerzési tapasztalatait. 2015 októberében az egyetem vezetése úgy döntött, hogy kizárólag közvetlenül a kiadóktól vásárolnak, illetve fizetnek elő tudományos tartalmakat – az ügynökségek és forgalmazó cégek teljes kizárásával.
A Stockholmi Egyetemen orvosi és mérnöki karon kívül minden egyéb fakultás és képzés megtalálható. Központi könyvtáruk éves költségvetése 4,8 millió euró – minden kar számára ők szerzik be a szakirodalmi forrásokat. A könyvtárban 115 munkatárs dolgozik. Összes beszerzésük 94%-a elektronikus tartalom, papír alapú vásárlásaik a szerzeményezés mindössze 4%-át teszik ki. Az elektronikus tartalombeszerzésnek 50%-át az online folyóiratok adják, a maradék 50%-ot adatbázisok, e-könyvek, illetve néhány egyedi előfizetés alkotja. Az egyetem, az EISZ-hez hasonlóan igényfelmérés alapján folytatja beszerzési tevékenységét (PDA, DDA*). Amíg ügynökségekkel dolgoztak, a könyvtár két munkatársának 90/90 munkaóráját vette igénybe az előfizetések koordinálása.
2015 őszén azonban az ügynökségekkel korábban megkötött szolgáltatási szerződések lejártak, amelyeket az egyetem nem újított meg. Önállóan kezdtek tárgyalni a kiadókkal a 2016-os előfizetésekről. Nagyon hamar kiderült, hogy az európai standard közbeszerzési követelményeket nem tudják teljesíteni, ezért a svéd közbeszerzési hatóságtól felmentést kaptak azok lefolytatása alól. A két munkatársnak e célfeladatra fordított munkaórái az első évben elérték a 444 óra/főt, így szervezeti, illetve munkaszervezési átalakításra is szükség volt. Beszámolójuk szerint a második évben ez a szám 154 óra/főre csökkent, mivel addigra kialakították azokat a sablonokat és dokumentum-formákat, amelyeket következetesen használnak a kiadókkal történő kapcsolattartás során. Elmondásuk szerint a pénzügyi rész a legnehezebb még most is – hiszen míg azelőtt az ügynökségek a szerződésnek és a kialkudott fizetési ütemezésnek megfelelően, az egyetemi pénzügyi osztállyal egyeztetett számláikat időben benyújtották, addig az új gyakorlatban a legnagyobb kihívás a formailag és tartalmilag is helyes számlák megszerzése a kiadóktól, akik nem veszik figyelembe az egyetem belső pénzügyi szabályzatát és a pénzügyi év/zárás határidejének betartását.
Számításaik szerint a tartalombeszerzésre fordított költségeik mindösszesen 8%-kal csökkentek. Úgy érzik, hogy potenciális nyereségük mégis 14%, ha évi 6%-os átlagos kiadói áremelkedéssel számolunk. Ezt az érvelés azonban a közönség soraiban vitát gerjesztett, mivel a 6% átlagos áremelés nem alátámasztható adat, csak becslés. Amit viszont mindenképpen nyereségként könyvelnek el: a megrendeléstől a hozzáférésig eltelt idő a harmadára csökkent a korábbi, ügynökök bevonásával folytatott beszerzések futamidejéhez képest.
Az EISZ számára sok tanulságos kérdést és szempontot vet fel ez az esettanulmány. Vajon érdemes–e megvizsgálnunk a lehetőségét a kizárólag forgalmazással foglalkozó cégek visszaszorításának az EISZ-ben? A költségcsökkentés és a szolgáltatás-indítás idejének rövidülése nagyon komoly érvek. De rendelkezünk–e akkora kapacitással, hogy e tevékenységet teljes körűen felvállalhassuk?
Evaluation of PDA and EBS models for e-books at Stockholm University Library
Frida Jacobson – Stockholm University Library
A Stockholmi Egyetemi Könyvtár képviselője előadásában bemutatta az egyetem e-könyvbeszerzési gyakorlatát. Jelenleg közel 800.000 e-könyvhöz van hozzáférése az egyetemi polgároknak. A tartalmakat különféle módszerekkel szerzik be, azonban 2016-ban felmérést végeztek az egyes beszerzési módok előnyeinek, hátrányainak és hatékonyságának feltárása érdekében. A vizsgálat során 10 szolgáltatói szerződést vettek alapul, amelyeket a könyvtár kiadókkal, aggregátor cégekkel, illetve ügynökségekkel kötött 2014-15-ben. A kutatás célja az egyes beszerzési modellek költséghatékonyságának megállapítása volt:
- az egyes e-könyvek átlagos árának,
- az adott e-könyvletöltés költségének, illetve
- az e-könyv további használatának (tudományterület és a megjelenés éve alapján)
vonatkozásában. A vizsgálat jelenleg is tart, egyelőre részeredményeket mutatott be a könyvtár képviselője. Az EISZ szempontjából mégis nagyon hasznos előadás volt, mert az e-könyvbeszerzés jelenleg bevett módszereit részletesen bemutatta, aminek úgy az EISZ Titkárság, mint az egyes tagintézmények egyaránt hasznát vehetik későbbi gyakorlatuk során.
Patron driven acquisiton (PDA) és evidence-based selection (EBS) – igény alapján történő beszerzés
A PDA jelenleg a legvitatottabb e-könyvbeszerzési módszerek egyike. Lényege, hogy a könyvtár csak az ún STL (short term loan = rövidtávú kölcsönzés) időszak után vásárolja meg az adott e-könycsomagot, amennyiben a kölcsönzés időtartama alatt volt használat. Az első használatig kölcsönzési díjat fizet a könyvtár, a második/harmadik használattól azonban már vásárlásról beszélünk – az adott kiadványok a könyvtár tulajdonába kerülnek. A szolgáltató értesíti a könyvtárat az első használatról – ekkor a könyvtár még lemondhatja igényét a beszerzésre. A szolgáltató új címekkel bővítheti a csomagot. Ezzel a módszerrel a könyvtár az olvasók igényei alapján bővíti e-könyvgyűjteményét.
Az EBS egy egészen új beszerzési módszer – a tapasztalatokról még kevés szakirodalmi adat lelhető fel. Lényege, hogy a könyvtár egy relatíve csekély összegért egy éven át hozzáfér az adott e-könyvcsomaghoz. Az év végén a könyvtár megvizsgálja, hogy a gyűjtemény mely részeit, illetve mely címeket használták leginkább az olvasók. Ez a része a kollekciónak a könyvtár tulajdonává válik, ugyanakkor kikerül az adott szolgáltató e-könyv kínálatából. A könyvtár újrakezdheti a következő éves „bérleményt” a maradék + időközben hozzáadott új címekkel. A könyvtárak így kizárólag olyan e-könyveket vásárolnak meg, amelyeket olvasóik már használtak, a szolgáltatók pedig folyamatos bevételhez jutnak egy ilyen konstrukcióban.
Subscription - előfizetés
Az előfizetéses modellben, hasonlóan a folyóiratcsomaghoz, egy-egy évre szerez a könyvtár hozzáférést egy nagy volumenű e-könyvcsomaghoz. Ez a beszerzési módszer a könyvtári konzorciumok számára előnyös, amelyek így tudnak megfelelni a tagság által támasztott változó igényeknek. Az előfizetés minden egyéb beszerzési fajtánál olcsóbb, ugyanakkor sok kérdést vet fel a DRM-mel kapcsolatban (DRM = Digital Rights Management: access control technology used by copyright holders to limit the use of digital content - az e-könyv használatához kapcsolódó szerzői jogok kérdésköre: melyek a használat korlátai az egyidejű felhasználók tekintetében, könyvtárközi kölcsönzésben működik–e a modell, elhelyezhetők–e e tartalmak az intézményi vagy nemzeti repozitóriumokban stb.)
Buying of collections for perpetual ownership – örökáras vásárlás
Az örökáras vásárlás a legnépszerűbb beszerzési forma. Közvetlenül a kiadótól szerzi be a könyvtár a kollekciókat, amelyek így az intézmény tulajdonába kerülnek. Fontos megjegyezni, hogy egy csekély összegű éves fenntartási díjat a kiadók itt is kérnek. Akár a kiadó által összeállított e-könycsomagról van szó, akár a könyvtár igényei alapján összeállított címekből felépített, személyre szabott kollekcióról, örökáras vásárlás esetén a szerzői jogi korlátozások megszűnnek. A digitális állagmegóvás kérdései azonban sokszor tisztázatlanok, mert a legtöbb kiadó elektronikus felületén nincsenek még beépítve olyan alkalmazások, amelyek a könyvtárak számára automatizálnák a folyamatot.
A svéd könyvtárosok tapasztalatai szerint az e-könybeszerzés a társadalom- és bölcsészettudományok esetében jut meghatározó szerephez. E tudományterületeken a vásárlás egy letöltésre jutó költségei a vizsgált három év alatt a negyedére csökkentek. Minél régebben hozzáférhető az e-könyv, annál többet fogják használni.
Svédországban az utóbbi években kiemelt könyvtárszakmai kérdés az e-könyvek beszerzésének és gyűjteménybe illesztésének ügye. A témáról bővebben olvashatnak az alábbi cikkekben:
http://www.informationr.net/ir/19-2/paper620.html
Az EISZ számára szintén nagyon aktuális kérdés az e-könyvek ügye. Az igényfelmérő kérdőíveken szolgáltatók szerint lehet megjelölni az igényeket. 2017 harmadik negyedéve során a Titkárság elkezdi az e-könyvcsomagok beszerzését. Addigra pontosabban látjuk majd idei költségvetésünk alakulását, különös tekintettel az árfolyamok alakulására – így meg tudjuk majd határozni, hogy egy-egy e-könyvcsomagot milyen arányban tud támogatni az EISZ. A tagintézmények is jobban átlátják ősszel, hogy lesz–e olyan maradványpénzük, amit erre a célra fordíthatnak. A speciális szakirodalmi források esetén a beszerzés nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, így a vásárlásokat sokkal rövidebb idő alatt lebonyolíthatjuk az intézmények nevében és javára (pl. Brill tematikus kollekció, ACM Digital Library e-könycsomagja, IOP Science stb). A nagy multidiszciplináris tartalomszolgáltatóktól konzorciumi árat kapunk a teljes kollekcióra: itt még ki kell dolgozni az önrész-hozzájárulás módját (pl. Springer vagy EBSCO csomagok). Ezt a kérdést a június elején megrendezésre kerülő Programtanácsülésen előterjesztjük.
Offsetting and its discontents
Liam Earney – Jics Collections
A Jisc Collections vezetője az elmúlt három évben az offset megállapodások során elért eredményeikre reflektált. A kiadókkal kötött ún. offset megállapodások abból a célból jöttek létre, hogy az előfizetések és a nyílt hozzáférésű (OA) cikkek kezelési költségeit (APC) együttesen kezeljék – azt a célt tűzve ki ezzel, hogy amennyiben az egyik részösszeg nő, abban az esetben a másik csökkenjen. A végcél, hogy a nyílt hozzáférésre való áttérés költségsemleges módon mehessen végbe. Ezt a stratégiát Nagy-Britanniában a finanszírozó testületek és egyéb döntéshozók teljes mértékben támogatták.
Jelenleg 8 kiadóval van futó szerződésük, mely tartalmaz valamilyen OA megállapodást. Ezek megítélése azonban közel sem annyira pozitív mint várták: az elmúlt három évben felerősödtek a kritikus hangok az offset megállapodásokkal szemben, illetve a munka során sokszor nem várt nehézségekbe ütköztek. Ezek közül Liam a következőket emelte ki:
- Bonyolult – a rendelkezésre álló adatok hiányából fakadóan az előfizetési díjakról APC-re való átállás nehezen értékelhető a döntéshozói szinten
- Nehezen kommunikálható – a Jics Collections munkatársai rendeszeresen tartottak konzultációkat csak azért, hogy a résztvevő intézmények munkatársainak elmagyarázzák az egyes kiadókkal kötött szerződésekben foglaltakat
- Nehezen oldható meg a költségek elosztása – Nagy-Britanniában a könyvtárak jelentős része továbbra is a korábbi print-előfizetések alapján fizeti az egyes big-dealek rájuk eső részét. A publikációs kibocsátás alapján kalkulált költségelosztás ezt nagyban felborítaná.
- Valódi költségcsökkentés vagy költségelkerülés? Nem világos, hogy az előfizetési díjak csökkenése, vagy az APC-k előfizetési díjakba való átcsatornázása milyen mértékben befolyásolja az egyes kiadóknak fizetett összegeket. Továbbá korántsem biztos, hogy offset megállapodások nélkül is ilyen mértékben publikáltak volna nyílt hozzáférésű cikkeket a résztvevő intézmények. Így a merőben publikációs kibocsátás alapján kalkulált megtakarítások nem minden esetben tükrözik a valóságot
- Fenntartja a jelenlegi status quo-t a big deal-ek és nagy kiadók szempontjából, mivel az előfizetési díjak növekedésének próbáltak az offset megállapodásokkal gátat szabni. A jelenleg piacra lépő, sok esetben teljesen OA kiadók ezekből nem minden esetben részesülnek
A fentiek alapján úgy tűnhet, hogy az offset megállapodások csak további bonyodalmakat okoznak, ám ez közel sincs így. Liam kiemelte, hogy amennyiben megfelelően kezelik, az offset megállapodások nagymértékben növelhetik egyes országok OA kibocsátását, ráadásul megfizethető, fenntartható, könnyen adminisztrálható és átlátható módon – ezáltal segítve a tudományos folyóiratkiadás nyílt hozzáférésére való globális áttérést.
Az előadás alapjául szolgáló folyóiratcikk az alábbi linken érhető el.
User engagement analytics: measuring and driving meaningful use of e-resources
Helen Adey – Nottingham Trent University és Andrea Eastman-Mullins – AlexanderStreet
Az AlexanderStreet és a Nottingham Trent University munkatársai egy közös előadásban mutatták be az AlexanderStreet új fejlesztésű statisztika modulját. A koncepció az volt, hogy a folyóirathasználat alapú COUNTER adatszolgáltatás mellett szükség van olyan adatokra, amelyek a multimédiás tartalmak nagyban eltérő felhasználási szokásait méri és teszi elérhetővé. Az egyes videók esetén így bővebb használati adatokhoz is juthatunk, pl. hogy az egyes videóknak csupán egyes részleteit, vagy teljes egészét tekintették-e meg a felhasználók.